Így gazdálkodtok ti! (4. rész)

Közbeszerzés hatvani ?lokálpatrióta? módra.

Folytassuk akkor a harmadik és negyedik közbeszerzés elemzésével a sorozatot.

A harmadik projekt megnevezése: a ?Hatvani Közös Önkormányzati Hivatal épületének energetikai korszerűsítése?.

1.    Véletlenül (ez már a harmadik) megint Horváth Richárd alpolgármester vezette a bizottságot. Azt hiszem, egyre hangosabban tehetjük fel azt a jogos kérdést, hogy senki más nem ért rá a képviselő testületből? Esetleg csak ő ért hozzá? Az előterjesztésnek még az is érdekessége, hogy ez is május 12-én készült, mint az előző kettő.

2.    A tagok a megszokottak. A helyi gazdasági vezető helyett ismét egy külsős ügyvédi iroda munkatársa a delegált, aki az előterjesztés alapján segít a közbeszerzési eljárás lebonyolításában. Itt ismét felhívnám arra az érdekességre a figyelmet, hogy az önkormányzat három külsős ügyvéddel /irodával is kapcsolatban áll és fizet havonta ezeknek több százezres díjat, mégis egy negyedik bevonására volt szükség. Bezzeg, amikor Érsekék vettek igénybe külsős ügyvédi irodát a több százmilliós vagy milliárdos közbeszerzéseknél, rögtön megkérdőjelezték ennek szükségességét. Ők egy nettó 77 millió forintot el sem érő beruházás esetében miért érzik akkor szükségesnek? Nem bíznak saját illetve a külsős jogi szakembereikben?

3.    Bizony itt sem jutott eszükbe hatvani vállalkozó, mert egy biatorbágyi, egy budapesti és egy miskolci székhelyű céget hívták meg ajánlattételre. Ezek szerint nem lennének Hatvanban és környékén olyan vállalkozók, akik egy épület energetikai korszerűsítését el tudták volna végezni? Soroljam?

4.    A pályázatot végül egy olyan Zrt. nyerte, amelynek a nyilvántartások szerint 2011-ben 1 fő alkalmazottja volt, de bevétele nem. Majd ahogy alkalmazottjai számát dinamikusan növelte úgy nőtt az árbevétele is: 2012-ben 2 fővel az árbevétele 452 millió forint, 2013-ban 3 fővel 1 milliárd 144 millió forint volt. Mennyi lesz most, 2014-ben a bevétele 4 fő alkalmazottal?

5.    Én erről a cégről még nem hallottam, hogy dolgozott volna Hatvanban (ettől még lehet) és fogalmam sincs, hogy milyen referencia munkák alapján hívták meg és választották ki, de az tény, hogy nem hatvani a cég, nem ide fizet adót.

6.    Miért az általam ?titokbizottság?-nak nevezett bizottság döntött erről és miért nem a testület?

A negyedik projekt megnevezése: a ?Hatvani Közös Önkormányzati Hivatal épületének felújításához kapcsolódó munkák megrendelése?.

1.)   Az öt fős bíráló bizottság munkáját ugye az előző három példája után már el sem hiszik, hogy  ismét Horváth Richárd alpolgármester vezette és rajta kívül még négy hivatali dolgozó vett részt. Az előterjesztésen ismét2014. május 12. szerepel.

2.)   Bizony itt sem jutott eszükbe hatvani vállalkozó, mert ugyanazt a biatorbágyi, a budapesti és a miskolci székhelyű céget hívták meg, mint az előzőben. Ezek szerint nem lennének Hatvanban és környékén olyan vállalkozók, akik egy épület felújításához kapcsolódó munkákat el tudták volna végezni? Soroljam?

3.)   A közbeszerzés becsült nettó értéke az 50 millió forintot kicsivel haladta meg, de a legjobb árajánlatot, 58 millió forint értékben, ismét ugyanaz a Zrt. adta, amelyik az előző pályázatot is megnyerte. Az előterjesztésből kiderül, hogy a becsült érték és az elfogadott érték közötti különbség pénzügyi átcsoportosítás útján kerül biztosításra. Az, hogy honnan és az, hogy ? esetleg – minek a kárára, az nem derül ki az előterjesztésből.

4.)   Ez a helyzet kísértetiesen hasonlít a városunkban jelenleg zajló legnagyobb beruházására, ahol a becsült érték 5 milliárd forint volt, a vállalási ár pedig ehhez képest közel 1,5 milliárd forinttal volt több. Azt gondolom, jogosan tesszük fel a kérdést, hogy hol a hiba? Esetleg, akik az előzetes kivitelezési költségeket tervezik, nem elég felkészültek? Nem tudnak jól számolni, vagy a kivitelezők dolgoznak a megszokottnál nagyobb árréssel? A 3-4. pontban szereplő árkülönbségeket arányaiban jelentősnek nevezném. 

5.)   Miért az általam ?titokbizottság?-nak nevezett bizottság döntött erről és miért nem a testület, hiszen a hivatal épületének felújításakor közel 135 millió forint + áfáról döntöttek.

Akkor foglaljuk össze ennek a négy közbeszerzésnek a tapasztalatait:

1.)   Mind a négy bizottság munkájában csak Horváth Richárd alpolgármester vett részt a választott képviselők közül. Az ellenzék, sőt még saját párttársai sem kaptak ebben szerepet. Mi lehet ennek a titka? A szakértelem vagy a megbízhatóság a döntő?

2.)   Egy nap döntött a bizottság négy előterjesztés alapján 241 millió forint + áfa értékű kivitelezési munkáról, ami nem került a képviselő testület elé, így megítélésem szerint kellő nyilvánosságot sem kapott.

3.)   A hatvani vállalkozóknak esélyük sem volt ezeket megnyerni, miután ajánlattételre sem kaptak felkérést.

Ön szerint az egy lokálpatrióta közbeszerzés, ahol a helyi vállalkozók még esélyt sem kapnak? Szóval, nagyon sok kérdés van itt, ami megválaszolásra vár. Önön is múlik, hogy ezeket a kérdéseket fel tudom-e tenni.

Döntsön erről október 12-én!

Döntsön arról, hogy fontos-e Önnek, hogy Hatvan ismét a hatvaniaké legyen.