Kimondták a magánnyugdíjpénztárak halálos ítéletét

0
307

A Varga Mihály által ma benyújtott törvényjavaslat alaposan átírja a magánnyugdíjpénztári rendszer szabályozását. A legfontosabb, hogy meg kell szüntetni azt a pénztárat, amelynél a taglétszámhoz képest a befizetők aránya nem éri el a 70%-ot a fél éves vizsgálati periódusban. Piaci információk szerint a tagdíjfizetési arány ennek töredéke, vagyis a tagok aktivizálódásának hiányában a szektor megszűnésre van ítélve. Még akkor is, ha működési költségre a pénztárak többet számíthatnának fel és a járadékszolgáltatás régóta várt rendezése is megtörténik.
A magánnyugdíjpénztáraknál enyhül a szorítás

A benyújtott törvénymódosításban szerepel, hogy a magánnyugdíjpénztárak felszámítható költségei bővülnek. Mint ismert, korábban arról döntött a kormány, hogy a befizetések 99,1%-át kell jóváírni a tagoknak, vagyis csak 0,9%-ot lehetett felhasználni működésre. Most az új szabályok szerint a költségeikre a befizetések maximum 2,5%-át számíthatják fel.

Sőt az is bekerül a szabályokba, hogy ha nem történik tagdíjfizetés, akkor az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz hasonlóan a számla tárgyhavi befektetések hozamát megterhelheti a pénztár, és levonhat magának a működési és likviditási tartalék javára a törvények által meghatározott összeget. A vagyonkezelési tevékenységre is többet lehet vagyonarányosan költeni. Az eddigi szabályok szerint a vagyon 0,2%-át lehetett kifizetni vagyonkezelési tevékenységre, most ez az arány 0,4%-ra nő, vagyis duplázódik a 2011-től életben lévő szabályokhoz képest.

De a szektor így is megszűnésre van ítélve

A módosító javaslatban megtalálható egy olyan változtatás is, amely véleményünk szerint a teljes magánnyugdíjpénztári rendszer megszüntetését okozhatja. A javaslat szerint a pénztár jogutód nélkül végelszámolással megszűnik, ha a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább kettő hónapon keresztül a taglétszám 70%-a alá csökken. Ha ez bekövetkezik, akkor a pénztár tevékenységi engedélyét vissza kell vonni.

Pontos számokkal nem rendelkezünk, de az MNB adatai alapján arra lehet következtetni, hogy a magánnyugdíjpénztárak tagjai nem nagyon fizetnek havi tagdíjat és az erre fordított pénztári erőfeszítések sem voltak célravezetők. Ha ez így marad a jövőben, akkor rövid időn belül a megmaradt négy (Budapest, Horizont, MKB, Szövetség) szereplő is lezárhatja tevékenységét a törvényváltozások miatt.

Az OTP Magánnyugdíjpénztára még 2012 végén döntött a megszűnés mellett. A legnagyobb piaci szereplő akkor éppen azért jutott erre az elhatározásra, mert a tagság körülbelül 9%-a fizetett csak tagdíjat, az egyéni működési célú adományok pedig elmaradtak. Elképzelhető, hogy ehhez képest azért nőtt a tagdíjfizetési aktivitás, de az MNB adatai alapján a 70%-tól biztosan távol vagyunk.

Egy út marad, a visszaléptetés

Végelszámolás esetén két választási lehetősége marad a pénztártagnak, vagy egy még működő pénztárba lép át, vagy visszalép az államhoz. A régebbi szabályozáshoz hasonlón most is lehet dönteni, hogy mit akarunk a hozamgarantált tőke feletti összeggel, a tagdíj-kiegészítéssel, de most már a 2012 elejétől önkéntes alapon befizetett összegeket is vissza lehet kérni vagy az önkéntes pénztárba utalni. Mivel 2012 óta a tagdíjfizetések a szektorban elmaradtak, ezért jelentős változás nem áll be, a teljes számlát nem lehet átvinni az önkéntes pénztárakhoz.

Az új jogszabályok szerint időkorlát nélkül megteremtődik a lehetősége a társadalombiztosítási rendszerbe való visszalépésnek, viszont csak azoknál, akik a Varga Mihály által most benyújtott törvény hatályba lépése után létesítettek tagsági viszonyt. A többségé számára marad a kivárás lehetősége, viszont a tagok aktivizálódásának és tagdíjfizetésének beindulásának hiányában nem nagyon látszik más végkifejlet, mint a szektor megszűnése.

Azért rendezik a járadékszolgáltatást

Évek óta ment a huzavona, hogy miként lehet rendezni a magánnyugdíjpénztárak járadékfizetését, hiszen a felhalmozott összegek éppen azért vannak, hogy azok a nyugdíjban kereset-kiegészítést adjanak. A benyújtott törvénymódosítás szerint ezt is rendezni kívánják, a lényeg, hogy a tag által választott pénztári járadékot nyújtja a pénztár, méghozzá biztosítótól vagy nyugdíjszolgáltató intézménytől megvásárolt életjáradékként. Van arra is lehetőség, hogy a pénztár maga szolgáltasson járadékot, de ebben az esetben a felügyelet engedélyét meg kell szerezni.

A járadék a felhalmozott egyéni számlaegyenleg és a tagnak a járadék meghatározásakor hónapokban kifejezett hátralévő élettartam hányadosaként számolandó ki. Alapesetben havi járadékot kell folyósítani, de bizonyos feltételek mellett évente (minimálnyugdíj havi összegét nem éri el a járadék) vagy akár azonnal (minimálnyugdíj 25%-át nem éri el a járadék) is fel lehet venni az összeget. A járadékkal szemben a törvények szerint a folyósítás költségei érvényesíthetők.

A jogszabályok alapján a tag dönthet, hogy a pénztártól kapható nyugdíjszolgáltatás mértékének ismeretében járadékszolgáltatást kér vagy visszalép a társadalombiztosítási rendszerbe, és a teljes állami nyugdíjat kéri, nem az állami nyugdíjat kiegészítve a pénztári járadékkal. Visszalépés esetén arra van lehetőség, hogy a visszalépő tagi kifizetést felvegye vagy önkéntes nyugdíjpénztárhoz utaltassa. Ha erről nem nyilatkozik a tag, akkor azt az államhoz kell visszautalni, méghozzá a Nyugdíjbiztosítási Alapba.

A pénztártagokkal való elszámolásra is több idő lesz

A magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása miatt jelentős konszolidáció ment végbe, viszont azok a tagok, akik a visszalépést választották, azokkal nem minden esetben történhetett meg a pontos elszámolás a tagi kifizetésről. Többek között azért, mert voltak olyan függő tételek a rendszerben, amelyek megfelelő beazonosítására nem kerülhetett sor a felszámolási és végelszámolási eljárások lezárultáig.

A torvénymódosítás most lehetővé teszi, hogy a pénztártagokat illető tagdíj befizetések és azok hozamaik közvetlenül a volt pénztártagok által visszaigényelhetőek legyenek. 2015. január 10-ig a nyugdíjreform és adósságcsökkentő alapnál lehet ezt megtenni, míg ezt követően a nyugdíjbiztosítási alapnál.

Forrás: portfolio.hu