Nem hozzák nyilvánosságra az OLAF-jelentést

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint nem lehet nyilvánosságra hozni OLAF megállapításainak, amelyek alapján megindult a nyomozást Tiborcz István korábbi cége ellen, mert ha kikerülnének, az sértené a nyomozás érdekeit.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság azután kezdte vizsgálni, hogy miért nem nyilvános az Elios-botrányt feltáró jelentés, hogy Tényi István bejelentést tett.
Az ügyészség kezelésében lévő ajánlás a büntetőeljárásban feljelentésnek minősül, így Péterfalvi szerint annak megismerésére a vonatkozó jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez alapján pedig nincs lehetőség arra, hogy a nyomozás iratait vagy annak meghatározott részét közérdekből lehessen megismerni, mint ahogyan arra sincs jogi lehetőség, hogy annak másolatait kiadják.

Az OLAF főigazgatója tavaly december 22-én tett javaslatot arra, hogy a magyar ügyészség költségvetési csalás miatt indítson eljárást az Elios Zrt. által megvalósított, az Európai Kohéziós Alapból támogatott magyarországi közvilágítási projektek miatt. Az OLAF vizsgálata 35 közvilágítási projektre vonatkozott, a szervezet főigazgatója pedig 17 esetben tett ajánlást büntetőeljárás megindítására. A Pest Megyei Főügyészség idén január 22-én indította el a nyomozást, amit Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatja le.