Baráti levél 4. – Nagygombosért Polgári Egyesület, avagy Érsek és csapata

Mint ahogyan azt már megírtam, egy kedves barátomat, aki ugyan közel 10 éve elköltözött Hatvanból, de jól ismeri a jelen kor valóságát kértem meg arra, hogy saját szemszögéből értékelje az Önkormányzati választásokat. Az ő eszmefuttatásait teszem változtatás nélkül közzé.

És hol volt az ellenzék?

Önmagában ez a kérdés is egy külön eszmefuttatást érdemel, mert ez sem volt egyértelmű, hogy ki számít ellenzéknek.  Amennyiben a „hatalomban” lévőket tekintjük, akkor a FIDESZ-ből kirúgottak -Horváth Richárd bandája- kivételével mindenki ellenzéknek számított, még a kormánypártiként indulók is. A FIDESZ- KDNP-ről majd egy külön „baráti levélben” gondoltam írni, ugyanígy a „Szivárvány Koalícióként” elhíresült Együtt Hatvanért Egyesületről is.

Közelítsük meg másként: mondjuk azt, hogy demokratikus ellenzék. Így sem egyszerű, mert 2018/2019-ben már a Jobbik is idesodródott. Az a párt, amelyik néhány éve még fő ellenségének a DK-t és az MSZP-t tartotta, és vezetői kimondottan büszkék voltak fasisztoid megnyilvánulásaikra.

Érdekes az értékrendváltozás…

A választások előtt, mint egy másfél évvel már lehetett látni, hogy Érsek Zsolt tudatosan terelgeti össze, azokat a pártokat, amelyek országos szinten is összefogtak, és komoly győzelmi esélyekkel indulhattak a helyhatósági választásokon. Ezek az esélyek beigazolódni látszódtak, hisz Egerben és Gyöngyösön is le tudták győzni a FIDESZ-t és ez az esély még megvolt ekkor Hatvanban is. Természetesen, ne feledkezzünk meg a régi-új Polgármesterünk – továbbiakban Micimackó– csapatáról sem, ami azért színesítette a képet. Ennek lett a végkifejlete, hogy a végén egy Egyesülettől szerette volna megszerezni a város vezetését, egy pártszövetség – FIDESZ-KDNP- és két Egyesület, úgymint az Együtt Hatvanért Egyesület és a Nagygombosért Polgári Egyesület.

Na, de ne szaladjunk ennyire előre az időben, hiszen ötven egynéhány nappal a választások előtt derült ki véglegesen, hogy Horváth és bandája pártlogó nélkül marad, hiszen sokáig reménykedtek a KDNP-s támogatásban, Szabó csapata pedig megkapta mindkét kormánypártét.

Időközben a „Szivárvány Koalícióként” elhíresült érdekszövetség végleg kitúrta informális vezetőjét, Érse Zsoltot, akinek így más utat kellett keresnie.

Érsek számára is elérkezett az a pillanat, amikor belátta, hogy komolytalan emberekkel, nem lehet komoly célt elérni, és talán már maga is megkönnyebbülve távozott abból az Egyesületből, amit 2010-ben ő talált ki.

Ekkor mentve a menthetőt – a felmérések által igazoltan, a Polgármester aspiránsok közül- a második legnagyobb népszerűségére és ismertségére támaszkodva – megpróbált MSZP logó alatt indulni Polgármesterként, illetve indítani képviselőjelöltjeit. Egy nyilvánvaló személyes ellentét miatt – ami közte és az MSZP jelenlegi tehetségtelen elnöke között volt- ez meghiúsult és ennek következtében ő lemondott Megyei Pártelnöki tisztjéről is és kilépett az MSZP-ből is.

Nyilvánvaló, hogy a körülményeket figyelembe véve ezt a minimális célt miszerint, legalább egy mandátumot szerezzenek, amit az Együtt Hatvanért Egyesület nem kudarcként, hanem hatalmas diadalként él meg, még ez az utolsó pillanatban összehozott csapat is tudta volna hozni.

Ugyanúgy meglett volna erre az esélye annak a csapatnak is, amit az MSZP támogatás hiányában, szinte az utolsó pillanatban indított, amely a Nagygombosért Polgári Egyesület neve alatt indult.

Ezzel kapcsolatos gondolataimat a következő levelemben folytatom.